Első rész
Sötét éjszaka volt,
egy szűk utcán egy alak tűnt fel a semmiből, és egy lány koromfekete haja
lobogott az esti szélben. Kékeszöld szeme szinte világított az éjszakában. Kék
ruhája tele volt fehér pöttyökkel, volt nála egy lila oldaltáska, ami furcsán
világított.
A lány mosolygott,
huncut vigyora gyanút keltett az emberben, de az nem volt rosszindulatú. A
legfurcsább a fekete-fehér kockás süveg volt rajta, de nem volt boszorkány. A
süveg azonban takart valamit. A lány hazafele tartott, egy buliban volt. Nagy
léptekkel odaért egy kicsi házhoz. Belépve levetette hosszú csizmáját.
– Hazaértem! – mire a nappaliból egy nő lépett ki.
– Jól van, feküdj le, Kéit! Holnap van az iskola első
napja! – mondta a nő határozottan.
Kéit felment egy
csigalépcsőn, ami egy kicsi szobába vezetett. A szoba falai zöldek voltak, a
plafonról egy kicsi lámpa lógott. A sarokban meg egy kis ágy állt. A másik
sarokban meg egy kisasztal székkel. Az asztalon egy nyitott könyv feküdt. Kéit
ledobta táskáját az ágyra, és sóhajtott egy nagyot.
Levette a süvegét,
és az kezéből a földre esett. Kéit feje búbján láthatóvá vált a két macskafül.
Ebben a pillanatban kiáltott egyet:
– Füleket le! – és a fülek nyomban eltűntek.
Ekkor egy mély
kacaj zengi be a szobát és minden elsötétül.
Második rész
A suli első napja
Reggel
van, és szól a csergőóra. Kéit kitápászkodik az ágyból, és felveszi a pöttyös
ruháját, a hosszú csizmáját és a táskáját. Lerohan a lépcsőn.
– Szia anya, rohanok suliba! – kiáltja és már kint is van
az utcán. Tétovázik egy kicsit, de aztán elrohan a suli fele.
Már ott van a
kapuban, amikor megáll, és elbújik egy fa mögé, ami a kapu mellett áll.
Elkiáltja magát, hogy:
– Duplázás! – és láss csodát kettő lesz belőle. A hamis
énje fogja magát, és bemegy az iskola kapuján.
Kéit újra elkiáltja
magát, hogy:
– Füleket fel! – és abban a pillanatban megjelenik a két
macskafül.
Mosolyra húzódik a
szája, és felrepült. Kéit az iskola tetején üldögél, a felhőket lesi, zöldes
szeme meg-megcsillan a napsütésben. A felhők mögül kibontakozik másik két lány.
– Szia Kéit, készen állsz? – kérdezte az egyik.
– Igen, Zoi – feleli Kéit jókedvűen.
– Bocs, hogy késtünk, de Dzsesszi elaludt – mondja Zoi,
miközben durcásan néz Dzsesszire.
– Jól van na, Zoi, de késő éjszaka feküdtem le! – kiáltja
Dzsesszi bosszúsan.
– Elég már lányok! - kiálltja Kiét.
– Jól van Kiét, de mi lenne, ha indulnánk már, Maruna
túlerőben van – feleli Zoi.
A három lány
felemelkedik, és elindulnak a felhők felé. Dzsesszi csápjai és Zoi szarvai csak
úgy fénylenek. A messzeségben fekete felhők látszanak.
Harmadik rész
Minden titok
kiderül
A három lány egy
fekete felhőben áll.
– Lám, lám! A méhecske, a szarvas meg az a macska... Nincs
semmi esélyetek, és a farkas fiú sincs most mellettetek – mondja magabiztosan
Maruna.
Hosszú zöld haja
fénylett, és fekete ruhája és fekete cipője eltűnt a felhőkben. Csavaros szeme
ijesztő volt.
Ebben a pillanatban
egy fiú jelent meg farkas fülekkel.
– Péter!
– kiáltja Kiét.
– Sziasztok, lányok, sajnálom, hogy késtem, még volt
dolgom! – válaszolta Péter.
– Semmi baj! – mondták egyszerre a lányok, és közben Maruna
gonoszul felkacagott.
– Soha nem győztök le!!!
– Dehogynem, Maruna! – kiáltotta Dzsesszi és egy
fénysugarat küldött Maruna felé.
Zoi és Kéit
berepültek Maruna mögé, és onnan támadnak. Maruna felordít, és aztán Péter is
támadásba lendül. Maruna egyedül van, nincs esélye, de ő is visszatámad.
– Egyesítsük az erőnket! – kiáltja Kéit. Körben állnak mindenikük
fénycsóvát küld a levegőbe, amit egyszerre rávetnek Marunára.
Ő felordít, és
egyből szertefoszlik.
– De ezzel még nincs vége, hiszen le kell győznünk a többi
marunát, hisz sok van belőle! – kiáltja Dzsesszi.
– Le fogjuk győzni – kiáltják a többiek egyszerre.
Utolsó rész
A nagy harc
Kéit, Zoi, Dzsesszi
és Péter egymás mellett álltak egy szikla tetején és előttük vagy tíz maruna
sorakozott.
– Ha ezeket legyőzzük, nyertünk és vége a föld
elfoglalásának, Maruna végleg elpusztul! – mondta Péter a lányokra nézve.
– Hahaha! Nem fog sikerülni, hisz mi sokkal többen vagyunk!
– kiáltották a marunák egyszerre.
– Ja persze, ha nem lenne zöld hajatok, még hinnék is
nektek! – gúnyolódott Dzsesszi.
– Dzsesszi, most nincs ilyesmire idő! – mondták kórusban a
Zoi és Kéit.
Péter támad, de
sikertelenül. A három lány egyszerre támad le egy Marunát, az gyengül….
– Ezt legyőzzük – kiáltja Zoi.
Megint
támadnak, egy Maruna elpusztul, eltűnik.
– Ójjé, mi királyok vagyunk! – kiáltja Dzsesszi
A másik két Maruna támad, Dzsesszi
összeesik.
– Dzsesszi!!! – kiáltják egyszerre a többiek.
Péter
támad, Zoi segít neki. De a Maruna túl erős.
– Egyre
erősebbek vagyunk, csak egy valami győzhet le minket – mondja a Maruna.
– Mi?
– kérdi Kéit.
– Arra
ti kell rájöjjetek! – kiáltja a maruna.
– Tegyünk
egy tesztet! - kiáltja Kéit, és megfogja Zoi kezét, és közben szeretetet
sugáros. A Maruna gyengül.
– Persze,
a szeretet! – kiáltja Zoi.
– Fogjuk meg egymás kezét! – mondja Peter, és
megfogja Zoi kezét. A sok szeretet felemelkedik, és a Maruna elpusztul.
– Öljük meg a másikat, és akkor Dzsesszi
felébred! – kiáltja Kéit.
– Jó, de ez erősebb! – kiáltja Zoi, és odamegy
Dzsesszihez.
– Megmentünk! – és odamegy a Marunához.
– Péter
es Kéit is odamegy, és összefognak. Körben állnak, és meggyengítik a Marunát.
– Engem
három ember nem győz le! – kiáltja, és támad.
– Ne!
– kiáltja Kéit, és a zuhanó Zoira néz. Kéit is támad Péterrel.
– Ó,
fiúnak semmi értelme! – mondja Maruna, és Péter is zuhan.
– Ez
nem lehet igaz! Maruna, most véged! – kiáltja Kéit, és az a sok szeretet amit a
barátai iránt érez, legyőzi a gonoszt.
Abban
a pillanatban Dzsesszi, Zoi és Péter felébred és odarohannak Kéithez.
– Legyőzted!
– kiáltják egy emberként és átölelik.
Vége!!!
Márton Hanga
Talentum Református Iskola, Kolozsvár, IV. osztály
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése