2017. június 6., kedd

Gyurka Hunor-Tamás: A bátor kutya és a hétfejű sárkány

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu, ennek a neve „Kutyafalva” volt. Ebben a faluban sok-sok kutya élt.
Egy nap egy hétfejű sárkány elrabolta a kutyakirály lányát. A kutyakirály kihirdette, hogy annak adja feleségül a lányát, aki megmenti őt a hétfejű sárkány fogságából. Egy nap a kutyakirály udvarába érkezett egy daliás kutya, aki azt mondta a kutyakirálynak, hogy ne búslakodjon, mert ő megmenti a lányát a hétfejű sárkány rabságából.

Ment, mendegélt a daliás kutya hetedhét ország ellen. Amikor odaért a sárkány várához, akkor vette csak észre, hogy a vár egy magas sziklára van építve, ahova lehetetlen lenne felmászni. Elment egy közeli erdőbe, hogy keressen ágakat meg kötelet, hogy létrát építsen, amivel fel tudjon mászni a sziklára. Szerencséjére talált elegendő kötelet meg ágat az erdőben.  A bátor kutya elindult a létrán felfelé. Két éjjel és két nap mászott a létrán, ameddig feljutott a szikla tetejére. Amikor felért, bement a sárkány várába, ahol megtalálta a kutyakirálylányt, de éppenséggel akkor ért haza a sárkány is. A kutya azt mondta a sárkánynak:
– Hallod-e te sárkány, kihívlak egy párbajra, lássuk melyikünk az erősebb!
– Én párbajozzak egy szánalmas kutyával? – kérdezte lenézően a sárkány.
– Ha legyőzlek, enyém a kutyakirálylány, ha te győzöl, megtarthatod a királylányt, rendben? – mondta bátran a kutya.
– Rendben! – válaszolta a sárkány, miközben azt gondolta, hogy úgysem fogja őt legyőzni egy szánalmas kutya.
Elkezdtek párbajozni. A daliás kutya megfogta a hétfejű sárkányt, és beverte a földbe hét láb mélyre. A sárkány sem volt rest, kiugrott a földből, és beverte a kutyát háromszor olyan mélyre. A sárkány megnyerte a párbajt, a daliás kutya pedig megszégyenülve hazament.
Törte a fejét, hogy mitévő legyen. Úgy gondolta, ha erősebb lenne, akkor talán legyőzhetné a sárkányt. Ezért elkezdett nyomban keményen edzeni azért, hogy újból kihívja a sárkányt egy párbajra.
Egy idő után elindult ismét szerencsét próbálni. Visszament a szikla lábához, de balszerencséjére a létrát észrevette a hétfejű sárkány, és megsemmisítette, ezért újból építenie kellett egy másikat. Már megint kereshetett ágat meg kötelet. Felállította az új létrát, de most elrejtette úgy, hogy a sárkány meg ne láthassa, és el ne pusztítsa, ha véletlenül most sem sikerül legyőznie, ne kelljen újat készítenie. A sárkányt most otthon találta, vigyázott a kutykirálylányra. A daliás kutya újból kihívta a sárkányt egy párbajra. A sok edzés hiábavalónak bizonyult, mivel a sárkány ismét legyőzte a daliás kutyát.
A daliás kutya búsan kullogott hazafelé, közben meg törte a fejét, hogy a kemény edzés mellett mit tehetne még azért, hogy le tudja győzni a sárkányt. Miközben szomorúan ballagott, egyszer csak útjába került egy hosszú szakállú, öreg manó, aki megkérdezte, hogy miért búslakodik. A kutya elmesélte neki, hogy nem tudja kiszabadítani a kutyakirály lányát a hétfejű sárkány fogságából, pedig már kétszer próbálkozott, de a sárkány erősebb nála. Az öreg manó felajánlotta a segítségét, cserébe viszont kérte a sárkánynak mind a hét fejét. Adott a daliás kutyának egy csodacsontot, amit ha megeszik háromszor erősebb lesz a sárkánynál. A kutya nyomban megette a csodacsontot, és elindult a sárkány várához. Odaért a daliás kutya a szikla lábához, szerencséjére a létra még megvolt, mivel előzőleg jól elrejtette. A sárkányt most is otthon találta, és rögtön kihívta egy párbajra. A kutya a csodacsontnak köszönhetően olyan erősen hozzávágta a sárkányt a földhöz, hogy még a sárkány kastélya is megrepedt, ő pedig nyomban szörnyethalt. A daliás kutya levágta a sárkánynak mind a hét fejét, hogy elvihesse a manónak. Közben kiszabadította a kutyakirálylányt, akinek nyomban megtetszett a daliás kutya.         
A kutya elvitte a kutyakirálynak a lányát, és a manónak a sárkány hét fejét. A kutyakirály rögtön papot hivatott, és a daliás kutya meg a kutyakirálylány összeházasodtak. Nagy lakodalmat tartottak, a manót is meghívták díszvendégnek. Tál, tányér elég volt, de istenes ember volt, aki egy csepp levest kapott volt, a bort rostával mértek, mégsem részegedtek meg.
Ha véletlenül Kutyafalván jársz, akkor nézd meg a daliás kutya szobrát, amit a kutyakirály építtetett.

           
Gyurka Hunor-Tamás
Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár, IV. B

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hősök és hősnők – Meseíró pályázat diákoknak

A Váróterem Projekt független színházi társulat és a Puck Bábszínház magyar tagozata meseíró pályázatot hirdet III–VII. osztályos, kolozsv...